Akvárium:

Az akváriumom egy elvileg 80l-es. Azonban gyakorlatilag 70l-es, mivel az általam beépített háttér miatt, 10l-rel kevesebb víz fér bele, (a háttér nem ér fel teljesen az akvárium felső részéig). Ez az akvárium az eddigi legnagyobb akváriumom, és sajnos helyhiány miatt egy darabig ez is marad.

Növények:

Jelenleg egy amazonasi berendezésű akváriumom van, legalábbis a halaim egy része onnan származik. Nem vadon befogottak, mivel sajnos az Amazonasnál még nem jártam, de a következő 20 éves tervben benne van :)). Az akvárium növényeinek nagy részét Anubiászok adják, kb. 12 tövem van ill. eredetileg 4, de az idők során szétosztottam a töveket. Az Anubiászokról azt mondják, lassú növésűek, ahhoz képest, nálam csak úgy ontják magukból az újabbnál újabb leveleket, és szinte alig győzöm szétosztani. Nagy a valószínűsége, hogy azért, mert az elrendezésnek köszönhetően, a talajtisztítóval nem minden helyet érek el (és nem is akarok). Kéthetente szénsavas ásványvizet, és folyékony növénytápot öntök az akvárium vizéhez.

Ezeken kívül még Microzorium-ot is helyeztem el az akváriumba, úgy, hogy egy ún. vasfához rögzítettem damil segítségével.

Halak:

Nagyon gondosan meg kell válogatnunk, hogy milyen halakat tartunk az akváriumunkban.
Vannak olyan halak, amiket csapatostul érdemes tartani, mivel nagyon mutatósak az akváriumban. Ilyen halak például: az ékfoltos razbórák (Razbora heteromorpha), a Hemigrammus családjába tartozó Izzófényű pontylazac (Hemigrammus erythrozonus), a neonhal (Paracheirodon innesi), vörös neon (Paracheirodon axelrodi)  és fekete neon (Hyphessobrycon herbertaxerodi) továbbá, a brokát díszmárna másnéven Schuberti díszmárna, bíborfejű díszmárna (Barbus nigrofasciatus).

Ahhoz, hogy az algák ne szaporodjanak el, mindenképpen javasolok legalább egy "algatisztító harcsát". Azon kívül, hogy hasznos, még jópofa is, ahogy az üvegre tapadva eszi az algákat. Nekem jelenleg egy Leopárdfoltos algaevő harcsa (Pleco), egy Loricaria filamentosa – újabb nevén Boszorkány harcsa - és egy algázó garnéla alkotják a "takarítóbrigádot". 

Tipp: Kezdő akvaristáknak a guppit ajánlom, ez a halfajta nem igényel sok törődést, viszont szép, és nagyon sok színben fordul elő.

Sziámi harcoshal (Betta splendens) legjobban, legkönnyebben befőttesüvegben tartható. Mivel labirint kopoltyúval rendelkezik, plusz kiegészítésként a légköri levegőből is képes oxigént felvenni, ami ebbe a különleges szervbe jut, és innen kerül felhasználásra. Ez a szerv a tüdő ősének tekinthető. Eredeti hazájában mocsaras, oxigénben szegény vízben él, ezért alakult ki a labirintkopoltyú az evolúció során. Lefedett akváriumban nem tartható, mivel nem lehet számára biztosítani a levegőhöz jutást, ez az állatnak létfontosságú. Ilyen labirintkopoltyús fajok még a gurámik is, pl.: kék gurámi, gyöngy gurámi, törpe gurámi stb.
Befőttesüvegbe a tenyésztők csak a hímeket helyezik, már akkor, amikor meg tudja különböztetni a hímet a nősténytől. Előnye, hogy a hímek nem tudják bántani egymást.  Viszont a pózolás során,  az úszók minél szebbé, minél nagyobbakká fejlődnek.
Érdekes megfigyelés, hogy két hím egy akváriumba helyezése esetén egymásnak támad, (ebből Vietnámban halviadalokat rendeztek, ma ez illegálisnak minősül), és élet halál harcot vívnak, amiben a győztes hím is elpusztul a kimerültségtől.
Másik megfigyelés, amikor két testvér hímet helyeznek egy akváriumba, azok felismerik egymást és nem kezdenek harcba. Bizonyítás érdekében az egyik hímet kicserélik egy gyengébben fejlett testvérükre, de az erősebb testvér itt sem támad a gyengébbre. Ez bizonyítja, hogy  az azonos vérvonalú egyedek nem bántják egymást, vagyis a hímek harc során az életképes, jó gének továbbörökítésére törekednek.

Betták tenyésztése: 

Ezt a fajt még nem volt szerencsém tenyészteni, de azon vagyok, hogy ezt a gyönyörű halakat is tenyésszem.

Tenyésztés folyamata:
Először is, ami nagyon fontos! A hímet és a nőstényt nem szabad együtt nevelni, mert a hím, ha a nőstény nem hajlandó a párzásra, akkor képes szó szerint és agyonveri a nőstényt. A hímeket a már említett befőttesüveges tartással érdemes tartani. A nőstényeket pedig nyugodtan be lehet tenni a társas akváriumba, mert ennek a fajnak csak a hímjei agresszívek.

Tenyész medence:
Egy 15-20 literes akváriumot, 15cm magasságig feltöltünk vízzel, aminek a hőmérséklete 28-29°C. Erre a 2-3°C-os hőmérsékletemelésre, azért van szükség, hogy a hím habfészek építő kedvét megindítsuk.
Először is a nőstényt helyezzük be az ívató medencébe. Ez után a hímet a befőttesüvegével együtt helyezzük be az akváriumba. Ha a nőstény a hímet tartalmazó üveg körül úszkál, izgatott és a hasát a hím felé fordítja, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a nőstény készen áll a szaporodásra és van benne érett ikra. Ezt a próbára el kell végezni minden szaporítás előtt, így a már említett agyonveréstől megmentjük a nőstényt. A hímet kiengedjük a befőttesüvegéből, és ekkor azonnal nekilát a habfészek építéséhez. Ezt követi a párzás, amikor is a hím szó szerint kipréseli a nőstényből az érett ikrákat, majd azokat összeszedegetve a fészekbe köpi. A párzások száma akár 30-50 is lehet és minden alkalommal a nőstényből 10-15 ikra ürül.
A szaporodás végén a nőstényt kiemeljük az ívató medencéből és visszahelyezzük a nagy akváriumba. A hímet még további 3 napig az ívató akváriumban hagyjuk, mert ebben az időben a fészekből kieső ikrákat illetve kishalakat összeszedi és visszaköpi a helyükre. Az ivadékok elúszásakor a hímet is kiszedjük, és visszahelyezzük a befőttesüvegbe. 

De a munkánk a java még csak most kezdődik :)

A fiatal ivadékok az első 1-2 hétben még nagyon érzékenyek, táplálásuk és ápolásuk nagy figyelmet kíván. Amíg kicsik addig finom porlasztású levegőt juttassunk a vízbe. A 2.-3. héten alakul ki az e fajra jellemző labirintkopoltyú. Ebben az időben nagyon fontos, hogy az akvárium feletti levegőrész ne legyen hideg, mert a halak nagy valószínűséggel megfáznak, ill. el is pusztulnak.
Ha ezen az időszakon túl vagyunk, és a hímeket a nőstényektől meg lehet már különböztetni, akkor érdemes a befőttes üveges módszert alkalmazni. Ezzel lehet elérni a legszebb úszókat. 

Nagy tenyészetekben, akár 5-6 ezer fátyolos Betta hímet nevelnek egyszerre a befőttesüveg módszerrel.
A Bettáknak rengetek szín és forma változatuk van.

Színváltozatok: kék, vörös, zöld, hússzínű, fekete, fehér, sőt még arany, ezüst és ezek különböző keverékei is lehetnek. Az albínó Betta igen ritka. 

Formaváltozatok: fátyolos változatok mindenszínben előfordulnak. Ismertek még az osztott farokúszójú Betták is, ezek szintén nagyon ritkák.

Halak etetése:

A halakat nem szabad "túletetni", mert, ha sok táplálékot szórunk az akváriumba, akkor a vize zavaros, és büdös lesz, ezért sűrűn kell takarítani, ami viszont nem tesz jót a halaknak. A bevált gyakorlat az, hogy annyi táplálékot adjunk a halaknak, amennyit néhány percen belül elfogyasztanak. 

Én naponta egyszer adok a halaknak enni, többféle táplálékot, hiába csak halak, azért nekik is változatos táplálkozás kell.

Biológiai egyensúly:
A víz pH értéke 6,5-7 között mozoghat. A pH értéket kereskedésekben kapható tesztel tudjuk ellenőrizni és annak megfelelően, hogy milyen értéket kapunk pH+ vagy pH- szerrel tudjuk beállítani a megfelelő értéket. A  trópusi akváriumban 24-26 °C-os víz hőmérsékletet kell biztosítani a halak részére. Ezt termosztátos vízmelegítővel tudjuk szinten tartani. Fontos továbbá, hogy a víz oxigén dús legyen, erre való a levegőztető, ami egyben lehet szűrőberendezés is ezzel két legyet ütünk egy csapásra, mivel a szűrő eltávolítja a szennyeződéseket (ürülék, elhalt növényi részek stb.)  az akvárium vizéből. Olyan szűrőt érdemes beszerezni, amely több rétegű, kimosható szivacsok mellett, aktív szenet is tartalmaz. Az aktív szén megköti a káros anyagokat. Fontos a szűrőt takarítani,  a szivacsokat alaposan tiszta vízzel át kell mosni, azonban nem szabad az összes szivacsot egyszerre kimosni, mert a jótékony baktériumok benépesítik a kitisztított szivacsokat, így a képződésük fele annyi idő alatt megy végbe, a szénszűrőt félévente cserélni kell!
Részleges vízcserét ajánlott az akvárium nagyságától függően, 2 hetente vagy sűrűbben végezni. Erre a legmegfelelőbb az esővíz vagy desztillált víz, ha ez nem áll rendelkezésedre akkor felforralt csapvizet használj. Ez azért szükséges, mert a víznek  lágynak kell lennie, hiszen az Amazonas vize is igen lágy 0-6 nk° (német keménységi fok) között van.

Akkor csinálod jól, ha legalább 1-1,5 évig nem kell teljes vízcserét alkalmaznod!

folyt.köv.